A befektetési alapok kisbefektetők pénzét gyűjtik össze és ezt fektetik be valamilyen eszközökbe, pl. részvényekbe, kötvényekbe, bankbetétekbe, stb.

A befektetési alapok úgy kezdik életüket, hogy van egy jegyzési időszak, amikor egy kezdeti tőkét próbálnak összelapátolni. Ilyenkor tipikusan1 Ft-os befektetési jegyeket lehet vásárolni. Ha a szükséges összeg összegyűlik, a befektetési alap elindul és az alapkezelő(k) döntései alapján az összegyűlt pénz befektetésre kerül.
Ezek után az egyes befektetési jegyek árfolyama követi a befalapban lévő eszközök árfolyamának mozgását.

Két nagyobb típusa van a befalapoknak, a nyílt- és zártvégűek. A továbbiakban a nyíltvégűekről fogok írni.
Ezekre az jellemző, hogy bármikor vásárolhatjuk és eladhatjuk a befektetési jegyeiket.

Az egész értelme az, hogy egyrészt kis pénzt is be tudunk fektetni olyan dolgokba, amikből lehet, hogy egy darabra sem lenne pénzünk, mint pl. amerikai nagyvállalatok részvényei. Másrészről egy diverzifikált portfólióba fektetnek szakemberek(alapkezelők) helyettünk.

Megkülönböztetünk aktív és passzív alapokat.
Aktív alapok esetén az alapkezelő dönt (az alap korlátain belül), hogy mikor mibe fektet.
Passzív alap esetén pedig egy fix stratégiát, pl. valamilyen részvényindex követését végzik.

Néhány alaptípus:
 - Pénzpiaci alap: bankbetétekbe, rövid kötvényekbe fektet.
 - Kötvény alap: állampapír, vállalati kötvények.
 - Részvény alap: részvények
 - Vegyes alap: kötvény és részvény vegyesen
 - Abszolút hozamú alap: nincs megkötés
 - Származtatott ügyletekbe fektetőbe alap: árfolyammozgásokra fogad
 - Alapok alapja: alapokba fektet
 - Árupiaci alapok: nyersanyagok

ETF:
 Tőzsdén kereskedhető befektetési alap. Az esetek többségében passzív indexkövető alapok.

ETC:
 Tőzsdén kereskedhető nyersanyag alap. Igazából ETF ez is, csak nem hívhatnak ETF-nek valamit, ami csak egy   konkrét dologba fektet, például aranyba.

Aktív alapok előnyei:
 Elméletben túlteljesítheti a piacot, amivel számunkra többlethozamot ad.
 Pl. egy magyar részvény alap megverheti a bux index teljesítményét.
 A piac teljesítményét hívják bétának, amit ezen felül még ad nekünk az aktívan kezelt alap, az az alfa.

Aktív alapok hátrányai:
 Az alapok nagy része hosszú távon nem tudja megverni a piacot, cserébe az alapkezelési költséget meg kell fizessük. Így igazából jobban jártunk volna a magyar piacon pl. a bux etf-fel. Vagy egy amerikai részvényalap helyett egy S&P 500 ETF-fel.

ETF-ek előnyei:
 A piac teljesítményét adják alacsony költségek mellett.

ETF-ek hátrányai:
 Nem tud nekünk bétát adni.

Befektetési jegyeket ezeket forgalmazó bankokban és brókercégeknél vásárolhatunk.
ETF-eket pedig tőzsdéken, amelyeket brókercégeknél nyitott értékpapírszámlára vehetünk.

Említésre érdemes alapkezelők:
Hold (Concorde)
Aegon
OTP

Itt szinte mindent meg lehet tudni az elérhető alapokról:
http://www.bamosz.hu/