A unit-linked rendszeres díjú nyugdíjbiztosítások/életbiztosítások megértéséhez szeretnék segítséget nyújtani.
Avagy hogyan húznak le bonyolult és átláthatatlan konstrukciókkal a biztosítók és az "etikus" tanácsadók 98%-a.

Az összes unit-lniked biztosítás úgy működik, hogy a havonta befizetett pénzünkből a biztosító eszközalapjaiból kapunk egy szeletet, ezeket hívják unit-nak, ami gyakorlatilag egy befektetési jegy.
Ezek az eszközalapok jellemzően alapok-alapjaként működnek, azaz az eszközalapba befolyt pénzből más befektetési jegyeket, jobb esetben ETF-eket vásárolnak.

Biztosító alapkezelési díja
A befektetési egységeink adott %-át vonják el évente.
Ezt a díjat van ahol adminszitrációs díjnak, van ahol vagyonkezelési díjnak hívják, van ahol szétszedik 3 különböző díjba és ezeknek az összessége adja majd a vagyonarányos díjainkat. A lényeg, hogy összetett és nehezen érthető legyen a szerződés.
Ezzel a konstrukcióval a legfőbb probléma, hogy közel hozzáadott érték nélkül megkapjuk a nyakunba a biztosító alapkezelési díját, miközben az érdemi munkát végző mögöttes befektetési alap alapkezelési díját is meg kell fizessük.

Befizetéskor levont költségek
Egy másik probléma, hogy a tetemes éves vagyonarányos díjak mellett minden befizetésünkből is még díjakat vonnak, különösképpen a szerződés első éveiben. Ezek a következők:

1. Értékesítési költség: több évnyi teljes befizetésünk megy arra, hogy a jutalék és egyéb kezdeti költségeket kifizessenek.
2. Befizetési költség: minden befizetésünk után vagy %-os vagy fix díjas levonás
   
   

Bónuszok
A legtöbb biztosításban valamennyi pénzt idővel visszacsurgatnak az ügyfélnek, jó esetben ez megközelíti a kezdetben levont díjakat. Persze annyi év után az infláció miatt a visszacsurgatott pénz reálértéken már kevesebbet ér.


Konkrét termék elemzése:
Tekintsük meg az egyik ismert jó marketinggel rendelkező "etikus" tanácsadó cég által gyakran ajánlott terméket, a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE nevű termékét (feltételek)

Azon belül is pedig a tanácsadó által fényezett aktívan menedzselt alapjukat (Abszolút Hozam
Eszközalap) minimálisan 15 éves szerződésnél:

1. Értékesítési költség:
   1. év 78%
   2. év 47%
   3. év 18%
   4. év 18%
   5. év 18%
   6. év  18%
   7. évtől 0% 
   
   Azaz 1 évnyi teljes befizetésünk 197%-a megy a levesbe. (vajon az ebből fizetett jutalék miatt akarják ezt köttetni?)
   
   
2. Vagyonarányos díjak:
   kezelési díj: 1,98%
   

   portfólió- és letétkezelési díj: 0,648% +  0,0465%
   összesen: 2.6745%

3. Bónuszok:
   7. évfordulón 1 éves díjunk 70%-a
   8. évtől a vagyonarányos díjaink 1%-ot csökkennek 1,6745%-ra
   
   
4. 20%-os adójóváírás kezelése:
   vagyonarányos díjnak csak a 0,648% +  0,0465% részt számolják fel a NAV-tól beérkező összegre,
   viszont:
   "21) Az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg kezelése
   a) A biztosító az adóhatóság által az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegeket a
   jogosult szerződés azonosítását követően
   a biztosító által meghatározott biztonságos eszközalapban befektetési egységekre váltja.
   ...
   c) Az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységek
   vonatkozásában a
   szerződő által kezdeményezett eszközalap-váltásra nincsen lehetőség. A biztosító e rendelkezéstől eltekinthet."  
   
   Vajon jó-e a biztosító jóindulatára bízni azt, hogy értelmes hozama lesz-e annak a 20%-nak..
   
   
5. Mögöttes alapok költségei:
   ismertető
   összetétel
   
   Abszolút Hozam Eszközalap összetétele ( mögöttes alapkezelési költség):
   - Bankbetét 13,77% (0%)
   - Pannónia CIG Oraculum alap 64,17% (0,80%)
   - MKB Állampapír befektetési alap 19,15% (1,56%)
   
   
   
6. Visszavásárlási tábla:
   
   Ezzel garatálják, hogy ne tudjunk jól kiszállni a dologból.
   Meghatározzák, hogy x idő eltelte után az aktuális egyenlegünk csak valahány százalékát kapjuk vissza.
   
   
7. Konklúzió:
   
   A fő baj ezzel az egész konstrukcióval, hogy kifizetjük a 2-es pontban részletezett "csomagolási" vagyonarányos éves díjakat, kifizetjük az 1-es pont "ingyenes tanácsadási" értékesítési költségeit, és a 5-ös pont mögöttes alapok éves alapkezelési díjait.
   
   És ezekből összeadódva jönnek a hatalmas TKM értékek:
   
   
   
   10 éves távlaton átlag 5%-nak megfelelő éves költségek? 15 éves távon még mindig 4% körüliek?
   És ez még az átlagnál jobb költségszerkezetű termék..
   Mekkora hozamokat kell hoznia a mögöttes alapoknak, hogy legalább egy inflációnyit(~3%) kitermeljenek?
   
   A legnagyobb vicc a Warren Buffet Pro Részvény eszközalap, ami egyetlen részvényt vásárol helyettünk, cserébe a 2.49% TKM-ért. Míg ha magunknak vennénk ugyanezt, ehhez képest közel 0 költséggel tehetnénk meg.
   
   Ha valaki hisz az aktív alapkezelésben, vegyen a Hold / OTP / Aegon háza tájáról valamilyen befektetési alapot, ott már rögtön csak az alapkezelési díjakat fizeti, amivel rögtön minimum évi 1-1.5%-kal fogja verni akármelyik UL terméket és nem lesz megkötve a keze visszavásárlási táblával, ami garantálja, hogy a biztosító garantáltan jól járjon.
   
   Ha valaki végtelen szükségét érzi, hogy a nyugdíjmegtakarítását életbiztosítással kombinálja, akkor az Allianz életprogram/bónusz életprogram az egyetlen, ami megfontolásra érdemes az 1.19%-os vagyonarányos díjaival. Az összes többi megfontolásra sem érdemes.
   
   Ezek a termékek egyetlen ok miatt terjednek, a zsíros jutalék miatt. A legutolsó utáni szempont, hogy az ügyfél jól járjon. Ha ilyet ajánlanak neked, menekülj!
   
   

A befektetési alapok kisbefektetők pénzét gyűjtik össze és ezt fektetik be valamilyen eszközökbe, pl. részvényekbe, kötvényekbe, bankbetétekbe, stb.

A befektetési alapok úgy kezdik életüket, hogy van egy jegyzési időszak, amikor egy kezdeti tőkét próbálnak összelapátolni. Ilyenkor tipikusan1 Ft-os befektetési jegyeket lehet vásárolni. Ha a szükséges összeg összegyűlik, a befektetési alap elindul és az alapkezelő(k) döntései alapján az összegyűlt pénz befektetésre kerül.
Ezek után az egyes befektetési jegyek árfolyama követi a befalapban lévő eszközök árfolyamának mozgását.

Két nagyobb típusa van a befalapoknak, a nyílt- és zártvégűek. A továbbiakban a nyíltvégűekről fogok írni.
Ezekre az jellemző, hogy bármikor vásárolhatjuk és eladhatjuk a befektetési jegyeiket.

Az egész értelme az, hogy egyrészt kis pénzt is be tudunk fektetni olyan dolgokba, amikből lehet, hogy egy darabra sem lenne pénzünk, mint pl. amerikai nagyvállalatok részvényei. Másrészről egy diverzifikált portfólióba fektetnek szakemberek(alapkezelők) helyettünk.

Megkülönböztetünk aktív és passzív alapokat.
Aktív alapok esetén az alapkezelő dönt (az alap korlátain belül), hogy mikor mibe fektet.
Passzív alap esetén pedig egy fix stratégiát, pl. valamilyen részvényindex követését végzik.

Néhány alaptípus:
 - Pénzpiaci alap: bankbetétekbe, rövid kötvényekbe fektet.
 - Kötvény alap: állampapír, vállalati kötvények.
 - Részvény alap: részvények
 - Vegyes alap: kötvény és részvény vegyesen
 - Abszolút hozamú alap: nincs megkötés
 - Származtatott ügyletekbe fektetőbe alap: árfolyammozgásokra fogad
 - Alapok alapja: alapokba fektet
 - Árupiaci alapok: nyersanyagok

ETF:
 Tőzsdén kereskedhető befektetési alap. Az esetek többségében passzív indexkövető alapok.

ETC:
 Tőzsdén kereskedhető nyersanyag alap. Igazából ETF ez is, csak nem hívhatnak ETF-nek valamit, ami csak egy   konkrét dologba fektet, például aranyba.

Aktív alapok előnyei:
 Elméletben túlteljesítheti a piacot, amivel számunkra többlethozamot ad.
 Pl. egy magyar részvény alap megverheti a bux index teljesítményét.
 A piac teljesítményét hívják bétának, amit ezen felül még ad nekünk az aktívan kezelt alap, az az alfa.

Aktív alapok hátrányai:
 Az alapok nagy része hosszú távon nem tudja megverni a piacot, cserébe az alapkezelési költséget meg kell fizessük. Így igazából jobban jártunk volna a magyar piacon pl. a bux etf-fel. Vagy egy amerikai részvényalap helyett egy S&P 500 ETF-fel.

ETF-ek előnyei:
 A piac teljesítményét adják alacsony költségek mellett.

ETF-ek hátrányai:
 Nem tud nekünk bétát adni.

Befektetési jegyeket ezeket forgalmazó bankokban és brókercégeknél vásárolhatunk.
ETF-eket pedig tőzsdéken, amelyeket brókercégeknél nyitott értékpapírszámlára vehetünk.

Említésre érdemes alapkezelők:
Hold (Concorde)
Aegon
OTP

Itt szinte mindent meg lehet tudni az elérhető alapokról:
http://www.bamosz.hu/

Mi a részvény?

A részvény egy cég töredéknyi részének tulajdonjogát megtestesítő értékpapír, azaz részvény vásárlásával részbirtokosa leszünk egy cégnek.


Milyen típusú részvények vannak?

Osztalékot fizető és osztalékot nem fizető. Van aki esküszik az előbbire, tudtommal statisztikailag nincs semmilyen hosszú távú előnye és még adózni is kell az osztalék után.


Milyen hozamra számíthatok, ha részvényt veszek?

A befektetési lehetőségek közül a részvényekben van a legmagasabb potenciális hozam, ugyanakkor ez ugyanekkora kockázatot is jelent. Hosszú távon eddig ez volt a legerősebb hozamú befektetési eszköz.
Ugyanakkor a részvények egyesével kiválogatása sok szakértelmet és sok időt igényel, az emberek 99.9999%-ának nem való és a sok szakértelmű szakik is könnyen nyúlnak mellé. Amiben én hiszek az a részvény ETF, amiről egy későbbi részben lesz szó. 

Mi a kötvény?

A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír esetében a pénzünket az államnak adjuk kölcsön, amiért cserébe kamatot várunk el.


Fix kamatozású magyar állampapír

A legegyszerűbb példa az 1 éves állampapír (1MÁP), amely fix 2.5%-os kamatozású.
http://www.allampapir.hu/tovabbi_kamatok/1MAP
Ennek a névértéke 10000 Ft, azaz kibocsátáskor egy darabot ennyiért lehet venni és lejáratkor az egyszeri 2.5% kamaton felül ezt az összeget visszakapjuk.

Több éves lejáratú állampapíroknál évente szokott lenni kamatfizetés.

A fix kamatozású állampapírok a banki betéteknél kicsivel magasabb hozamú, ugyanakkor magasabb kockázatú befektetésnek számítanak.
A kockázat abból adódik, hogyha lejárat előtt szükségünk van a pénzre, adott esetben nem fogjuk tudni eladni névértéken. Ennek az az oka, hogy az állampapírok hozama időről időre változik, és ha emelkedik ez a hozamszint, akkor az újonnan vásárolt állampapírok magasabb kamatot fizetnek.
Amennyiben nekünk van egy 10000 Ft névértékű 5% kamatot adó állampapírunk, amelynek még hátra van 5 éve, és az állam pedig új 5 éves sorozat indított 10%-os kamattal, senki nem fogja megvenni a mi papírunkat 10000 Ft-ért. 


Mennyit ér az állampapírom, ha megváltozik a hozam?

Ilyen esetben a papírunk értékénék kiszámításához szükséges megérteni a jelenérték fogalmát.
A jelenérték azt mondja meg, hogy ha 1 év múlva kapok 1000 Ft-ot, az kevesebbet ér, mintha most kapnék meg 1000 Ft-ot.  A mennyivel kérdésre pedig a válasz függ az aktuális 5 éves hozamtól.

A táblázat szerint az 1 év múlva kifizett 500 Ft ma csak 454 Ft-nak felel meg.
Ennek a kiszámítása így történik: 500 Ft / (100% + 10%) = 454 Ft
A 2. évhez tartozó jelenérték pedig 454 Ft / (100% + 10%) = 413 Ft
Az 5. évben kifizetett név érték jelenértéke: 10000 Ft / (100 % + 10%) ^ 5 = 6209 Ft
Ez együtt azt jelenti, hogy a mi kötvényünk a mostani 10%os hozamszint mellett 8104 Ft-ot ér csak.

Ugyanez a táblázat az új 10%-os kamatú állampapírra így néz ki:

Azaz a jelenértékek összege adja a nettó árfolyamot.
Amit mi fizetünk, az a bruttó árfolyam, amely tartalmazza az időközben felgyűlt kamatot.

Valós példákat itt lehet megnézni:
http://www.allampapir.hu/kincstari_arfolyamjegyzes/MAP

A 2038/A papír eladási nettó árfolyama csak 85.65%-a a névértékének.+ ezen felül 2% felhalmozott kamatot kell még fizetnünk, ha ilyen papírt szeretnénk vásárolni.


Vállalati kötvények

A vállalati kötvények annyiban különböznek, hogy mivel egy vállalat tipikusan rosszabb kockázati besorolású, mint egy állam, ezért magasabb kamattal tud csak eladni kötvényeket.
A magas kamat magasabb kockázatot jelent. A Tesla kötvényeknek az utóbbi időben kimondottan magas volt a kamata, mert sokan úgy gondolják, hogy könnyen csődbe mehetnek és fizetésképtelenné válhatnak.


Változó kamatozású államkötvények

Magánszemélyként elérhetőek változó kamatozású kötvények, amelyek minden évben egyszer valamilyen változó báziskamat felett fizetnek kamatprémiumot.
Ez 5 éves PMÁP esetén az infláció a báziskamat és ehhez adódik hozzá 1.4% kamatprémium..


Hol érdemes állampapírt vásárolni?

Az államkincstárban nyitnunk kell egy értékpapírszámlát és onnantól kezdve személyesen, online és telefonon is lehetőségünk van állampapírt vásárolni. Az előnye az más értékpapírszámlákhoz képest, hogy semmilyen számlavezetési költségünk nem lesz.


Mit érdemes venni?

A befektetések célja a reálhozam, azaz infláció feletti hozam elérése. Erre a legbiztosabb mód a 3 és 5 éves PMÁP, nem véletlenül ezek a legnépszerűbb lakossági állampapírok.
http://www.allampapir.hu/allampapirok/PMAP

Elérhető állampapírok:
http://www.allampapir.hu/

A témában nálam sokkal tapasztaltabb emberek írásai:
https://kiszamolo.hu/az-allampapirokrol/
https://penzugyi-tudakozo.hu/allampapir-vasarlasa-hogyan-kinek-megeri/
https://penzugyifitnesz.hu/allampapir-strategia-kotvenyletra/

Több dolog vezetett el ahhoz, hogy eljutottam a blogolás gondolatáig.
2018 tavaszán elkezdtem utánanézni (elsősorban nyugdíjcélú) befektetési lehetőségeknek,
másrészt ezen felül is szerettem volna hatékonyan kamatoztatni a pénzem. Erre nagyon jó ösztönző volt, hogy a bankok betéti kamatai gyakorlatilag elhanyagolhatóak és rájöttem, hogy a befektetések világában gyakorlatilag pénzügyi analfabéta vagyok.
A bankbetéten kívüli dolgokról kevés fogalmam volt. Miután hónapokig olvastam a témáról és elkezdtem beleásni magam a dolgokba, rájöttem, hogy ez egy nehéz terület és a leginkább fogalmatlan embereknek adják el "független" "etikus" tanácsadók a legmagasabb költségű termékeket. Ami nem mellesleg végtelenül bosszant..
A tervem az, hogy nagyjából havonta egy - a témához mérten - rövid cikkben egyszerűen és lényegretörően ismertetek egy-egy pénzügyi terméket/lehetőséget.
Nagyjából ez lesz a menetrend:
- Kötvény/állampapír
- Részvény
- Befektetési alap
- Értékpapírszámlák összehasonlítása
- NYESZ vs ÖNYP vs nyugdíjbiztosítás
- NYESZ számlák összehasonlítása
- ÖNYP-k összehasonlítása
- népszerű nyugdíjbiztosítások összehasonlítása
- "etikus" tanácsadók érvei